Kelet Szlovákiában, egy kis faluban két méter magas romákat elkülönitő betonfalat épitettek. Nemsokára rá, egy járási városban, Nagymihályban is falat húztak.
Mikor a világ a berlini fal lebontásának 20. évfordulőját ünnepli, addig a szlovákiai névtelen bloggerek többsége helyesli a romákat elkülönitő betonkeritéseket.
Osztópatak (Ostrovany) ezerhétszáz lakosú, Kelet - Szlovákiai település, ahol romák vannak többségben. A világvégi település két részre van osztva: a templom, községháza, kocsma hármas körül kőházakban élnek fal iniciátorai. A falu központjától - ha lehet egy ilyen kis településnél centrumról beszélni - kicsit távolabb élnek a romák. Két külön világ, semmilyen átfedéssel.
Tavaly ősszel a roma tanya és a falu között felépitettek egy két méter magas erőditményt. A községi pénzen, magánterületen felhúzott 150 méter hosszú fal 13 000 euróba került. A „berlini fal” –igy nevezik a romák, alól, fölül kikucskáló gyerekek képei bejárták a fél világot.
Cyril Revák, a falu polgármestere kézségesen fogad, megszokta a sok látogatót szeptember óta. A fal, „nevezze inkább keritésnek” szólt rám a polgármester. „A mi falunkban mindig gond volt, nem azt akarom mondani, hogy a romákkal, hiába is próbál belőlem ilyet kiszedni, úgysem mondom ki...évekig jártak a kertek tulajdonosai, hogy eltűnt a répa, krumpli, miegymás. A dolgok nem olyan egyszerűek, mint azt Pozsonyban elképzelik.” Kérdésemre, hogy ha lopás történt, akkor miért nem hivtak rendőrt és próbálták előkeritei a konkrét tettest, a polgármester legyintett. „az első száz alkalommnál megtettük, aztán próbálkoztunk más módszerekkel is. Végül a képviselő testülettel – akinek egyik tagja roma – úgy döntöttünk, hogy a felépitjük a keritést. Dehogy gondoltuk, hogy ebből ekkora felhajtás lesz. Szeptemberben óta, amennyi újságiró, tévés, fotós idetódult...”
Roman Conka, a Romano Nevo Lil, Szlovákia egyetlen hetilapjának főszerkesztője, nem gondoja, hogy a fal valamit is kettéválasztana. „a falunak a két része soha nem tartozott egybe. Azért épitették, hogy a portyázó gyerekek ne tudjanak a kertekbe menni, de megtalálták a módját, hogyan lehet alatta, fölötte átbújni. Szerintem nem lesz efektiv hatása.” Conka, szánalmasnak tartja, hogy „kelet Szlovákia sok falujában, ahol romák vannak többségben, a polgármester a képvielőtestülettel nem azon vannak, hogy a tanyák siralmas infrastruktúráján javitsanak, vagy áramot vezettetsenek be, és a közös együttéles alapjait megteremtsék, inkább falakat épitenek. Hiába vannak a romák a faluban többségben, a képviselő testületekben csak mutatóba vannak páran.”
Sétálok a faluban. A kertes házak ablakaiban mozog a függöny, egy kedves öreg néni szóba elegyedik velem. Az ő kertje végében is ott a fal egy része. Izes tájszólásban mondja, hogy ő sajnálja nagyon az éhes roma gyerekeket, meg is osztja a kertje termését, ha teheti. A nyugdija nagyon alacsony, és ha kertben kitermelt gyümölcs-zöldség eltűnik, akkor azt neki a boltban kell megvennie – amire nem telik a nyugdijból.
A falon túl, a roma negyedben lakók nem látják olyan tragikusnak a helyzetet. „A felnőttek nem jártak a kertekbe, csak a gyerekek. Leszedték az almát és mindent, amit meg lehetett enni. A polgármester és a képviselők azon a sok pénzen inkább járdát épitettek volna, hogy ne kelljen a sárban járnunk. Mi szülők a gyerekeket a hátukon visszük a buszmegállóra, hogy ne legyenek sárosak ha iskolába mennek.”
A szlovákiai romák politikai pártjának képviselői szerint az osztrópataki romák alapvető emberi és szabadságjogai sérültek. Az ügyet az eperjesi járási ügyészség vizsgálta hónapokig, aztán januárban kijelentette, hogy a fallal semmi gond. Azt viszont nem vizsgálta senki, hogy hogy történhet meg az, hogy község pénzből, magánterületeken épitsenek több ezer eurós keritést a egy olyan faluban, ahol a romák vannak kétharmados többségben.
NAGYMIHALY
Nagymihály 15 000 lakosú Kelet - Szlovákiai járási város, másfél órara az Ukrán határtól. Ezen a vidéken a munkanélkülik száma óriási, a régió fejletlen, a táj meseszép, és fura tájszólású keletiek beszéde szinte érthetetlen.
A nagymihályi fal első része december elején készült el, ami a lakótelep szélső tömbházait köti össze. Három méter magas, ezt senki nem fogja tudni átugorni. A falon túl van az Angi malomnak nevezett romanegyed. A fal felhúzása előtt a romák szabadon jártak a tömbházak között, a város központjából jövet röviditettek.
A lakótelepen a pár megszólitott lakó teli torokból adja tudtomra sarkalatos véleményét a romákról, és a falról. Ők bizony másképp intézkedtek volna. Ők tudják a tutit, meg is osztják: „maguk pozsonyi humanisták el sem tudják képzelni” szöveget.
Az Angi malom városrészben hivatalos adatok szerint 1 800an élnek, villany nélkül, mert az áramszolgáltató lekötötte a vezetéket. Sok kisgyerek és idős ember, de az önkormányzat nem törődik velük, pedig ők is Nagymihályiak.
A város polgármestere, Viliam Záhorcák kávéval kinál a városházán. „A falnak több funkciója van: elsődlegesen zajvédő, a lakótelephez közeli út zajára sokan panaszkodtak” - mondja.
A szlovák médiát bejárta egy kereskedelmi csatornán készül riport, ahol a falat készitő munkástól megkérdezték, hogy szerinte ez zajvédő fal -e ?
És ő széles mosollyal a kamerába mondja, hogy „ugyan már, láttak már olyat, hogy a zajvédőfalat az úttól száz méterre teszik?”
A polgármester kitart állitása mellett. „A lakótelep felújitásának csupán első lépése a fal. A városrész új parkolóhelyet, játszóteret kap, és a a falon sqasholni lehet majd, vagy kosárlabda palánként használni. Semmilyen kapcsolat nincs az osztrópataki fal és miénk között, mi nem szegregálni akarunk, mi senkit nem keritünk el sehonnét, mi a romákkal jól kijövünk. A város vezetése a lakótelepet fejleszti, ehhez az első lépés a fal felhúzása volt.” Mondja a Záhorcak.
A romák ugyanúgy végzik teendőiket, csak a kerités korlátozza őket. „nem bosszankodunk, minek is tennénk, nem vesznek minket emberszámba. Idejön a sok tévés a gyerekeket fotózzák meg cukorkákat osztogatnak, sajnálkoznak, aztán levetiti az esti hiradó és minden megy a régiben.” Mondja egy Angi – malomi lakos.
LUNIK IX
A kassai Lunik IX lakótelep legendás. Hetente többször szerepel az esti hiradóban. A helyiek nagyivben kerülik, szidják de sosem jártak ott. A google-be irva egy csomó amatőr videó ugrik ki, amit vicces kedvű fiatalok körbeautózzák a lakótelepet, és kézikamerával filmezik, ahogy a száguldó autó elől menekülnek a romák.
A Kelet - Szlovákia Sierra Leone-t Rengeteg pletyka, történet, megalapozatlan állitás övezi.
Ez a városrész a romák által legsűrűbben lakott területe Szlovákiának. A választások előtt előszeretettel veszik elő a „Lunik IX problémát” képviselők, polgármesterek, pártok, köztársasági elnök jelöltek.
A lakótelepet a hetvenes években épitették és szociológiai példának szánták. Az alapgondolat az volt, hogy a romák, a városi elit, főként orvosok és jogászok, a munkásosztáybeliek békésen és harmóniában élnek egymás mellett. A valóság az lett, hogy a nem roma lakosok kis idő elteltével elköltöztek a lakótelepről és a Lunik IX - ból tiszta roma negyed lett. A kilencvenes években ide költöztették a kassai nem fizetőket, azzal a megegyezéssel, hogy a “probléma mentes családokat” beköltöztetik a városba. A realizáció még mindig tart.
A letérünk a főútról, megállitnak a rendőrök és kinyittatják a csomagtartót. Ukrán alkoholt keresnek. Az ügyes üzleti érzékkel rendelkező kassaiak megtalálták a módját, hogy hogyan lehet a nyomorból bizniszt csinálni.
„Fiatalok, szafarira?” kérdezi a rendőr és előre figyelmeztet, hogy ne húzzuk le az ablakot. „mert megdobálják magukat mindenféle szeméttel, és vezessen 20 –szal, mert a kocsi elé fognak ugrálni.” Adja a városi rendőr az instrukciókat.
A tömbépületek nyomorult állapotban vannak, nincs felvonó, szemét kupacok mindenütt, a lakásokba sok helyen hiányoznak keretestül az ablakok.
Egy kassai barátom vezet körbe, ismer pár embert, ha valamilyen ház körüli munka akad, a Lunik IX-re jönnek olcsó munkaerőért. A lakótelepen, 4000 – 8000 ember lakik, ahány forrás, annyi adat. Viz naponta kétszer, délelőtt és délután egy órát folyik – ekkor a lavórokat engedik tele, ami nagy gondot jelent ha fagy. Központi fűtés és a gáz az egész lakótelepen el van zárva, a fűtéshez villanyradiátorokat használnak. Szemét és patkány mindenütt.
„A jelenlegi helyzet egyértelműen a városvezetés hibája” mondja Roman Conka, gettót csináltak a lakótelepből és az helyett, hogy azon lennének, hogy felszámolják ezt az emberhez nem méltó állapotot”.
+++
A fal épitése a legostobább de legolcsóbb és legkézenfekvőbb megoldás. A Egyesült Államokaba behatoló mexikói immigránsokat fékező villanyárammal ellátott betonszörnyeteg, a West Bankot Izraeltől elkeritő sokat ragozott kerités és a sorozatba egy Európai Uniós tagállam is.
