2010. január 6., szerda

Lunik IX Kassa





Kelet Szlovákiában, egy kis faluban két méter magas romákat elkülönitő betonfalat épitettek. Nemsokára rá, egy járási városban, Nagymihályban is falat húztak.
Mikor a világ a berlini fal lebontásának 20. évfordulőját ünnepli, addig a szlovákiai névtelen bloggerek többsége helyesli a romákat elkülönitő betonkeritéseket.

Osztópatak (Ostrovany) ezerhétszáz lakosú, Kelet - Szlovákiai település, ahol romák vannak többségben. A világvégi település két részre van osztva: a templom, községháza, kocsma hármas körül kőházakban élnek fal iniciátorai. A falu központjától - ha lehet egy ilyen kis településnél centrumról beszélni - kicsit távolabb élnek a romák. Két külön világ, semmilyen átfedéssel.

Tavaly ősszel a roma tanya és a falu között felépitettek egy két méter magas erőditményt. A községi pénzen, magánterületen felhúzott 150 méter hosszú fal 13 000 euróba került. A „berlini fal” –igy nevezik a romák, alól, fölül kikucskáló gyerekek képei bejárták a fél világot.

Cyril Revák, a falu polgármestere kézségesen fogad, megszokta a sok látogatót szeptember óta. A fal, „nevezze inkább keritésnek” szólt rám a polgármester. „A mi falunkban mindig gond volt, nem azt akarom mondani, hogy a romákkal, hiába is próbál belőlem ilyet kiszedni, úgysem mondom ki...évekig jártak a kertek tulajdonosai, hogy eltűnt a répa, krumpli, miegymás. A dolgok nem olyan egyszerűek, mint azt Pozsonyban elképzelik.” Kérdésemre, hogy ha lopás történt, akkor miért nem hivtak rendőrt és próbálták előkeritei a konkrét tettest, a polgármester legyintett. „az első száz alkalommnál megtettük, aztán próbálkoztunk más módszerekkel is. Végül a képviselő testülettel – akinek egyik tagja roma – úgy döntöttünk, hogy a felépitjük a keritést. Dehogy gondoltuk, hogy ebből ekkora felhajtás lesz. Szeptemberben óta, amennyi újságiró, tévés, fotós idetódult...”

Roman Conka, a Romano Nevo Lil, Szlovákia egyetlen hetilapjának főszerkesztője, nem gondoja, hogy a fal valamit is kettéválasztana. „a falunak a két része soha nem tartozott egybe. Azért épitették, hogy a portyázó gyerekek ne tudjanak a kertekbe menni, de megtalálták a módját, hogyan lehet alatta, fölötte átbújni. Szerintem nem lesz efektiv hatása.” Conka, szánalmasnak tartja, hogy „kelet Szlovákia sok falujában, ahol romák vannak többségben, a polgármester a képvielőtestülettel nem azon vannak, hogy a tanyák siralmas infrastruktúráján javitsanak, vagy áramot vezettetsenek be, és a közös együttéles alapjait megteremtsék, inkább falakat épitenek. Hiába vannak a romák a faluban többségben, a képviselő testületekben csak mutatóba vannak páran.”
Sétálok a faluban. A kertes házak ablakaiban mozog a függöny, egy kedves öreg néni szóba elegyedik velem. Az ő kertje végében is ott a fal egy része. Izes tájszólásban mondja, hogy ő sajnálja nagyon az éhes roma gyerekeket, meg is osztja a kertje termését, ha teheti. A nyugdija nagyon alacsony, és ha kertben kitermelt gyümölcs-zöldség eltűnik, akkor azt neki a boltban kell megvennie – amire nem telik a nyugdijból.

A falon túl, a roma negyedben lakók nem látják olyan tragikusnak a helyzetet. „A felnőttek nem jártak a kertekbe, csak a gyerekek. Leszedték az almát és mindent, amit meg lehetett enni. A polgármester és a képviselők azon a sok pénzen inkább járdát épitettek volna, hogy ne kelljen a sárban járnunk. Mi szülők a gyerekeket a hátukon visszük a buszmegállóra, hogy ne legyenek sárosak ha iskolába mennek.”

A szlovákiai romák politikai pártjának képviselői szerint az osztrópataki romák alapvető emberi és szabadságjogai sérültek. Az ügyet az eperjesi járási ügyészség vizsgálta hónapokig, aztán januárban kijelentette, hogy a fallal semmi gond. Azt viszont nem vizsgálta senki, hogy hogy történhet meg az, hogy község pénzből, magánterületeken épitsenek több ezer eurós keritést a egy olyan faluban, ahol a romák vannak kétharmados többségben.

NAGYMIHALY
Nagymihály 15 000 lakosú Kelet - Szlovákiai járási város, másfél órara az Ukrán határtól. Ezen a vidéken a munkanélkülik száma óriási, a régió fejletlen, a táj meseszép, és fura tájszólású keletiek beszéde szinte érthetetlen.

A nagymihályi fal első része december elején készült el, ami a lakótelep szélső tömbházait köti össze. Három méter magas, ezt senki nem fogja tudni átugorni. A falon túl van az Angi malomnak nevezett romanegyed. A fal felhúzása előtt a romák szabadon jártak a tömbházak között, a város központjából jövet röviditettek.

A lakótelepen a pár megszólitott lakó teli torokból adja tudtomra sarkalatos véleményét a romákról, és a falról. Ők bizony másképp intézkedtek volna. Ők tudják a tutit, meg is osztják: „maguk pozsonyi humanisták el sem tudják képzelni” szöveget.

Az Angi malom városrészben hivatalos adatok szerint 1 800an élnek, villany nélkül, mert az áramszolgáltató lekötötte a vezetéket. Sok kisgyerek és idős ember, de az önkormányzat nem törődik velük, pedig ők is Nagymihályiak.

A város polgármestere, Viliam Záhorcák kávéval kinál a városházán. „A falnak több funkciója van: elsődlegesen zajvédő, a lakótelephez közeli út zajára sokan panaszkodtak” - mondja.
A szlovák médiát bejárta egy kereskedelmi csatornán készül riport, ahol a falat készitő munkástól megkérdezték, hogy szerinte ez zajvédő fal -e ?
És ő széles mosollyal a kamerába mondja, hogy „ugyan már, láttak már olyat, hogy a zajvédőfalat az úttól száz méterre teszik?”

A polgármester kitart állitása mellett. „A lakótelep felújitásának csupán első lépése a fal. A városrész új parkolóhelyet, játszóteret kap, és a a falon sqasholni lehet majd, vagy kosárlabda palánként használni. Semmilyen kapcsolat nincs az osztrópataki fal és miénk között, mi nem szegregálni akarunk, mi senkit nem keritünk el sehonnét, mi a romákkal jól kijövünk. A város vezetése a lakótelepet fejleszti, ehhez az első lépés a fal felhúzása volt.” Mondja a Záhorcak.

A romák ugyanúgy végzik teendőiket, csak a kerités korlátozza őket. „nem bosszankodunk, minek is tennénk, nem vesznek minket emberszámba. Idejön a sok tévés a gyerekeket fotózzák meg cukorkákat osztogatnak, sajnálkoznak, aztán levetiti az esti hiradó és minden megy a régiben.” Mondja egy Angi – malomi lakos.

LUNIK IX

A kassai Lunik IX lakótelep legendás. Hetente többször szerepel az esti hiradóban. A helyiek nagyivben kerülik, szidják de sosem jártak ott. A google-be irva egy csomó amatőr videó ugrik ki, amit vicces kedvű fiatalok körbeautózzák a lakótelepet, és kézikamerával filmezik, ahogy a száguldó autó elől menekülnek a romák.
A Kelet - Szlovákia Sierra Leone-t Rengeteg pletyka, történet, megalapozatlan állitás övezi.
Ez a városrész a romák által legsűrűbben lakott területe Szlovákiának. A választások előtt előszeretettel veszik elő a „Lunik IX problémát” képviselők, polgármesterek, pártok, köztársasági elnök jelöltek.

A lakótelepet a hetvenes években épitették és szociológiai példának szánták. Az alapgondolat az volt, hogy a romák, a városi elit, főként orvosok és jogászok, a munkásosztáybeliek békésen és harmóniában élnek egymás mellett. A valóság az lett, hogy a nem roma lakosok kis idő elteltével elköltöztek a lakótelepről és a Lunik IX - ból tiszta roma negyed lett. A kilencvenes években ide költöztették a kassai nem fizetőket, azzal a megegyezéssel, hogy a “probléma mentes családokat” beköltöztetik a városba. A realizáció még mindig tart.

A letérünk a főútról, megállitnak a rendőrök és kinyittatják a csomagtartót. Ukrán alkoholt keresnek. Az ügyes üzleti érzékkel rendelkező kassaiak megtalálták a módját, hogy hogyan lehet a nyomorból bizniszt csinálni.
„Fiatalok, szafarira?” kérdezi a rendőr és előre figyelmeztet, hogy ne húzzuk le az ablakot. „mert megdobálják magukat mindenféle szeméttel, és vezessen 20 –szal, mert a kocsi elé fognak ugrálni.” Adja a városi rendőr az instrukciókat.
A tömbépületek nyomorult állapotban vannak, nincs felvonó, szemét kupacok mindenütt, a lakásokba sok helyen hiányoznak keretestül az ablakok.

Egy kassai barátom vezet körbe, ismer pár embert, ha valamilyen ház körüli munka akad, a Lunik IX-re jönnek olcsó munkaerőért. A lakótelepen, 4000 – 8000 ember lakik, ahány forrás, annyi adat. Viz naponta kétszer, délelőtt és délután egy órát folyik – ekkor a lavórokat engedik tele, ami nagy gondot jelent ha fagy. Központi fűtés és a gáz az egész lakótelepen el van zárva, a fűtéshez villanyradiátorokat használnak. Szemét és patkány mindenütt.
„A jelenlegi helyzet egyértelműen a városvezetés hibája” mondja Roman Conka, gettót csináltak a lakótelepből és az helyett, hogy azon lennének, hogy felszámolják ezt az emberhez nem méltó állapotot”.

+++
A fal épitése a legostobább de legolcsóbb és legkézenfekvőbb megoldás. A Egyesült Államokaba behatoló mexikói immigránsokat fékező villanyárammal ellátott betonszörnyeteg, a West Bankot Izraeltől elkeritő sokat ragozott kerités és a sorozatba egy Európai Uniós tagállam is.

2010. január 5., kedd

Első nap keleten...

Úton vagyok Kassa felé. A Széntmihályi lakótelep és roma negyed között felhúzott falról készitek riportot. Téma lesz Ostrovany, kicsi falu a világ végén, ahol a polgármester önkényesen, elsőként húzatott falat. A megyei választások rasszista kampánya, rasszizmus, előitéletek, nagy szavak, üres frázisok, bűnözés...
- Te teljesen bolond vagy. Ezt konstatálta csáladom minden tagja.
De a nyugati glamour élet pihe – puhaságából nem tudom elképzelni, hogy milyen lehet a roma nem roma együttélés.
- Vigyázz, meg ne tetvesedj és a bolhacsipésel is vigyázz, kellemetlen. - adták a tanácsot liberális ismerőseim, a többiek simán lehülyéztek.
A facebook – on felvettem a kapcsolatot a Peterrel, akivel Törökországban ismerkedtem meg. Kassai, és örült nekem. Talán azt hiszi, hogy egy éjszakai nyégesőben fürdőzéskor kihagyott élményét szeretnék behozni :) mikor megkértem,hogy kisérjen el a Lunik IX -re, akkor küldött 333 kérdőjelet.
- Né állj szóba az úton senkivel, kimegyek eléd az állomásra, de igerd meg, hogy senkinek nem árulod el, hogy a romákról irsz. Érted?
- Persze. - mondom hátam mögött összekulcsolt ujjakkal. (ez még az oviból maradt, ha valamit kénytelen voltam megigérni, akkor ez jelezte azt, hogy én ezt azért annyira komolyan nem gondolom...)
Még az úton megismerkedtem 1 rendőrrel, aki Hulov környéki falukban járőrözik. A rendőrakadémián tanul, és mikor mondtam, hogy miről irok, csak a fejét csavarta. Szórta a rengeteg ocsmány cigányviccet, és azt mondta, hogy az összes emberjogi aktivistát lezavarná keletre, arra a vdékre, ahol amúgy is nehéz...
meglatjuk, otthonhagytam a diplomaosztóra kapott ékszereimet, laptopom, mobilom elrejtem, és irány a sűrűje...

2010. január 2., szombat

BEST OF 2009

Katarina újra blogol. Nevek nélkül – természetesen, senki házasságát, politikai karrierjét nem akararom tönkre tenni. Újra lesz barátok közt meg sex and the city :)

Hazaköltöztem. 18 éves koromtól egészen a nyár végéig úton voltam. Fél év Budapesten, aztán Törökország, aztán Dunaszerdahely. Összegyűjtöttem az évem best offját...


Az év legzseniáliasabb dolga, ami összejött:

publikáltam a világ legjobb hetilapjában. Többször és egyre jobb irásokat...


Az év legzseniáliasabb dolga, amit sikerült elcsesznem:

ugyanez az újság eltiltott. Remélhetőleg januárban letelik a büntim. Aztán bűnöm szánva bánva már jó leszek...


A legvazsázslatosabb helyei:

kikötő Kekovában

Myra, a kincskeresők vályták a lyukat ezen a római szarkofágon:

Kekova, ezt a heléyet imádtam.

- elnézést, hol találom a likyai szarkofágokat? - kérdeztem a helyieket a kikötőben

- a garázs és a tyúkól mellett...

Demre, ezen a helyen még nem végeztek semmilyen feltárást. a likiai város maradványok benn az erdőben. kincskereső paradicsom...

Myra, sziklába vájt lykiai temető

erőditmény, 15 század az antik Simenában

Side, a város neve gránátalmát jelent, a római városból undorito turista disneyland lett...


random pic, valahol a riviérán

Seldziuk kanyargós hid a 13. századból

egy másik szeldzuk epitmény, 6,5 km hosszú várfal Alanyában

random pic...

nagymecset Konyában


egy masik mecset Konyában...


Az év legnagyobb véletlene

Törökországi utam előtt hugom mondta, hogy él Alanyában egy jófej magyar lány, Magdi. Aztán elfeletkeztünk róla. Leköltöztem pár hónapra a török riviérára. Az utazási iroda, aminek dolgoztam együtt működött egy ékszerbolttal. Inkább ékszer áruház, telis tele gyémantokkal, és mesés rongyrázó csodákal. Egy török szépfiú fogadott, hogy körbevezetett… záróra után voltunk és rajtunk kívül nem sokan voltak. A csávó mutogatta az ékszereket, meg magyarázott, én meg próbálgattam őket. Wow. Valami mese. A fiú mondta, hogy sok szlovák és cseh lány dolgozik a boltban, és rögtön kérdeztem, hogy magyar, nem? – de, Magdi. Elkértem a fiútól a számát és este irtam neki sms t, hogy itt vagyok, ki vagyok és hogy szivesen találkoznék vele. Visszairt, hogy szivesen. A belvárosban találkoztunk, rögtön megismert, - te nem vagy rokona a Marcsinak? Oh, a hugom. Wow, ők ketten 2 szezont nyomtak le, és emlékszem pár közös storyra is...Marcsi még az utazásom előtt mondta, hogy megkeresi Magdi számát, csak valahogy elfeledkeztünk róla, pedig mondta, hogy mi ketten biztos jól kijönnénk. És valóban. Hajnalig beszélgettünk, imádtam, micsoda nő… Magdi 3o éves, az egyetem után valamilyen jól fizető pesti irodai munkája volt, de nem birta. Összepakolt, és elment 1 hátizsákkal Tanzániába. Még a reptéren beleszeretett 1 Közép Afrikai fiúba, na és onnantól kezdve csupa kaland az élete. 5. éve Alanyában a török pasijával.


Az év kérdése:
  • Ugye nem csaltál meg sokszor? Kérdeztem tavasszal az épp aktuális Mr. Bigtől. és jött az év válasza:

  • Miért akarod tudni?


Az év legvicesebb napja:


Törökorzságban, az egyik este Annával kimentünk a szlovák fiúkkal inni a strandra. Gyakran csináltuk, vettünk pár üveg sört, aztán a hotel szembeni tengerparton iszokattunk éjszaka. Birtuk elég soká, nagyokat nevettünk, meg Annával nyomattuk szlovákul, a fiúk meg hogy milyen bájos az akcentusunk.

Másnap hajóútra kellett mennem egy VIP csoporttal. Alig birtam kimászni az ágyból, iszonyatosan meleg volt, perzselt már hajnali 7 kor. Fájt a hasam, nem csak az előző esti alkoholtól, hanem valami gyomorproblémám is lett. Annával kimentünk a kikötőbe, a 2 emeletes hófehér yacht már benn volt, ültünk a hajó végében, és én annyira nagyon rosszul voltam.

  • bárcsak történne valami nagyon nagy, és a mai hajóút elmaradna...

egyszer csak cseng a telefonom, a Aymar kollégám hiv, hogy összekeverte a papirjait és elfelejtett buszt küldeni a turistákért. Wow. el sem hiszem, a hajókirándulás elmarad. Mehetek a klimás szobába vissza, és este magyarázhatom a megmegyarázhattalant a VIP csoport kordinátorának...

Nézem Annát, úgy tűnt, hogy ő szivesen hajókázna turisták nélkül. Én meg úgy éreztem, hogy ő látogatóba jött hozzám, akkor ezt a mai hajókázást kibirom. Megmondtam a kapitánynak, hogy a csoportom mégsem jön, és hogy egyeztetsen a könyvelő osztállyal, ne nekem anyázzon, mikor bikiniben vagyok.

Felhúzták a horgonyt, bekapcsoplták a zenét, best of nyári szörnyűség szól iszonyatos hangerővel. Annával kerestünk első látásra nyugalmas helyet, de ott is megtaláltak a bulis kedvű teremtés koronái.

  • Hi girls...

  • No, sorry, no interest.

Látványosan szenvedtem, aztán látom, hogy Anna is:

  • de én azt hittem, hogy csak pár órát fog tartani, és főleg, hogy te akarod

  • én miadtad akartam

Szenvedtünk. A óriási luxusyachton, próbáltunk elbújni a nap elől. Émelygett a gyomrom, rosszul voltam a melegtől, hiába találtam meg a megfelelő pózt az alvásra, a hajó irányt váltott, és megint perzselt a nap

  • Biztos létezik karma, tutira, és most ezt azért kapjuk, mert gúnyoltuk a J. Marikát a gimiben...

a yacht kikötött

  • nézd, hogy le van égve mindenki...jegyezte meg Anna a kikötőben.

    Elindultunk hazafelé, mire a hotelszobába értünk, Anna háta rákvörössé vált, alig birt mozogni. Hosszú újjú felsőkben járt, melltartó nálkül pár napig, szegény...

Aztán azon filoztunk jó kis ideig, hogy a tengerparton lakunk, álom yacht út,- amiért még fizetnek is, 40 fok, szórakozóhelyek, férfiak, búvárok és kapitányok...és mégis mégis iszonyatosan boldogtalan voltam.


Az év szakmai tanácsa:

  • az interjú egy primitiv műfaj. Csak kérdzel egyet-kettőt, és leirod a válaszokat. - egy regionális pszeudoszerkesztő tutija, amikor a fizetésről beszéltünk.