Hatem a nagyfonok. A en tuniszi BIG BOSS om. ...vastag kolbasz ujjaival hadonaszott a borfotelbol, mogotte oriasi Ben Ali / a jelenlegi elnok portreja logott, mikor meglátogattam ot a hammameti kozponti irodában. Hájas testén Hugo Boss oltony, és az oriási iroasztal mogul monologozott nekem a turizmusrol, meg az én munkám kulcsfontosságárol...meg mit tudom mirol. En meg karot nyelve pislogtam. Hatemmel hál istennek ritkán találkozunk...de azért hetente felhív, mindig valamilyen kegyetlen reggeli orában, mikor még alszom, és brutálisan kiabál a telefonba: néha mert kevés utas vásárolt Sahara turát, vagy kevesen jelentkeztek Tunis exkurziora...Hatem uvolt a tevefonba. Május-juniusban, szezon elején, még angolul- emlékszem mikor eloszor felivott, én kiugortam az ágybol, Andit hívtam, aztán fél napig pityeregtem a szobán. Hatem most arabul uvolt- vagy nem is tudom milyen nyelven- számomra teljesen identifikálatlan nyelven...aztán mikor befejezi a monologját lecsapja. Én meg az ágyam mellé csusztatom a mobilom és alszom tovább.
Na, evvel a Vaddisznoval hetyegett egy ideig Heni, most meg Andi. Erkezésem után, az elso kozos hammameti party után, mikor ciponk kezunkbe slattyogtung haza, Andi bejelentette: „Hatem a szeretom“ wow, majd lefordultam a járdárol....az a szoroshatu, dagatt Hatem, aki mindenkit ...csak azt nem aki vízbe nem ugrik, fára nem mászik, vagy jol el nem bujik??? „Ah, neeeeeeeeeeeeem, Hatem nem mindenkivel“: van az oficiális barátno, az elso számu, egy ukrán fiatal lány, aztán van Andi, aki titkos, és néha-néha mások. Aztán magyarázta Andi tovább, hogy neki sem Hatem az elso számu, neki is az otthoni pasija az officiális barátja...Hatem kulonben is nagyon jofej, és befolyásos, és így sokkal konnyebb az élet Tunéziaban.
Sokat járok Hammametbe Andi után. Az ország legelegánsabb éttermei, és Afrika legjobb partyai vannak ott. Mint a francia riviérán, nonsot éjszakai élet, teljesen mindegy hogy kedd, csutortok, vagy szombat este van. A barok, clubbok telis teli, és wow. Imádom Hammametet. Feluletes, magassarkus világ méreg drága piával.
Tunéziában a turista zonán kívul sehol sem lehet alkoholt venni, csak az állami boltokban (pénteken ott sem, mert pénteken a moszlimok unnepe van, valami olyan mint nálunk a vasárnap. Egész család egyutt, esznek-isznak. Vizet. Teát. Kávét. A boltban az uvegek nincsenek kitéve a regálokra, így tartják tiszteletben a nem ivo muszlimokat). Az alkohol méreg drága, 1 uveg absolut vodka kb. 2000SK ra jon ki, ugyhogy a szegény arabok, még ha inni akarnak sem tehetik meg. Sokszor elofordult a hotelben, hogy utánam jottek a helyiek, hogy nincs e ismerosom, aki jon utánnam, és nem tudna e 1-2 uveget hozni...az ilyen kéréseket mindig elutasítom- hulye vagyok, meg kínos tudom, de itt az alkohol teljesen más kulturkorbe van helyezve. Itt ez valami tiltott, valami nagyon rossz, valami pokoli, valami ami Istennek nagyon ellenséges. Másik dolog, hogy nem akarok - mert ok nem szoknak alkoholt inni, ezért kicsi mennyisgtol kidolnek. Nem akarok az ugyvezeto igazgato irodájában magyarázni, hogy én nem akartam rosszat...
Anyu hozott nekem 1uveg Bacardit, és az egyik este Arsi haverjaival kinyitottuk. Kolával kevertuk, Arsi csak pár pohárral ivott, és egész éjszaka kivolt. KO. Mindenkit nagyon szeretett...és végtelenul oszinte volt (pedig Arsi diplomamta család sarja, tobbet élt kulfoldon, mint otthon, és már második éve Kanadában tanul). Na, nyugati világban valo élet ide vagy oda, Arsi szulei naponta 5x imádkoznak, sosem isznak alkoholt, és nem esznek disznohust. Arsi 1x evett disznohust, az is véletlenul tortént: Kanadában a menzán azt mondták nei, hogy borju, pedig diszno volt...
Na, vissza a Hammameti hétvégéimre. Andi csak disegner cuccokat hord, és rettenetesen sok és gyonyoru cipoje van. Mivel Hatemmel hetyeg, Hatem az ország legjobb clubbjaiba foglal nekunk asztalt, és mindent fizet. Stílusos high class helyek, telis teli tuniszi ficsurokkal, akik a szuleik rengeteg pénzét ész nélkul szorják, alkoholt isznak, kurvákkal meg turistákkal alszanak- de pár év mulva, „mikor majd benol a fejuk lágya“ tuniszi szuz lánnyal házasodnak ossze, nem isznak tobbé, és ha nem is 5x imádkozo- de mecsetbe járo moszlimokká válnak.
Pénteken sok uj turista érkezik és távozik, az ujaknak szombat reggel eldarálom az alapinfokat az országrol, és már huzok is Hammametbe. Olyan az a város, mint amigy a 90 es években a Beverly Hills et mutatták. Wow, mindig vágytam valami ilyesmire, egász éjjel kinn, táncolunk, ismerkedunk, feluletes minden, kifestett világ, a clubbol egyenesen reggelizni megyunk, és aludni Mehdihez.
Mehdi Heni volegénye, Heni terhes, állítolag tole, ennek Mehdi igen orul, és lesz nemsokára nagy tniszi eskuvo. Miután Heni oficiálisan bejelentette, hogy terhes, Mehdi tobb barátja is jelentkezett Mehdinél, hogy lehet hogy o a papa, de Mehdi ezt mind rágalmazásnak vette. Rákérdezett Heninél, aki konnyes szemmel állította, hogy „csak 5 férfi“, Mehdi szenvedélyesen átolelte, és soha tobbé nem beszélt a régi barátaival...
Itt van még Martina. Kicsi szoke szlovák lány, akivel sokat jártunk ki. Rengeteget rohogtunk, jokat buliztunk, vásárolni jártunk, „kezdtunk barátkozni“. Martina kolleganoje kikezdett Martini valamelyik dusgazadag szeretojével, a „vasárnapival“ (o napokra osztotta a férfiakat, mert van beloluk sok), erre Martina nagyon duhos lett, és fenyegetozott az o tuniszi utazási irodájában, hogy itthagyja oket...Erre a mocskos, árulo Martina felhívta Hatemet, hogy meg ven e elégedve a munkámmal, mert ha nem vele számolhat. Kis számíto dog, megprobált kiturni...szerencsére Hatem NEMet mondott neki...na így a tuniszi barátkozásokrol.
Andival joba vagyunk... ugyan, de...nem igazán bízom benne sem. Munka-dolgokrol nem beszélek neki- mert tudom hogy Hatemnel kot ki minden info. Andi kedves, jokat bulizunk, de látom hogy azokkal a csajokkal is jokat bulizik, akiket másnap orákig kibeszél...állítja hogy én vagyok az elsoszámu barátnoje, de ugyanazt állitja az otthoni barátjának is...
Jaj, mit nem adnék pár ora otthoni tyepi partyért. Nálam fenn a padlásszobában a csajokkal, vagy Annánál, vagy Marikánál Boson szaftos hus elott-vagy után...éjszakába nyulo beszélgetések pasikrol, jovorol, magunkrol...holt koltok társasága, hiányoztok...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
Jaj, Katka, olvastam itt a blogod...fu!kicsit tul sok volt!marmint tomeny! egz ido utan azt is ereztem, hogy kezd a gyomrom felfordulni ezektol a mely emberi kapcsolatoktol!meg arra gondoltam, hogy azert milyen radikalis valtozas lesy ezek utan Budapesten szerencset probalnod! a csilli villi sziporkazo vilag utan radszakad a realitas!
na de gyere haza, lesz tyepis parti meg szaftos hus:) meg mi!
Nem bíztos, hogy nehéz lesz "haza" jönni. Egy idő után azt is meg lehet unni :) Nemde Katka? Mindenesetre az irigység még mindig megvan és a csodálat is.
Pussza...
irigyseg meg csodalat? ohhhhhh, szivesen elcserelnem akar melyik luxusvacsoramat horcicas kenyerre Melindaval, meg Marikaval, meg Annaval, meg....barkivel otthonrol
Megjegyzés küldése