Ramadan

A ramadán havi böjtölés az iszlám vallás öt „pillére” (azaz a hitvallás, a napi ötszöri ima, a böjt, a mekkai zarándoklat és a szegények számára való alamizsnaadás) közül a harmadik. A böjt legfőbb célja az, hogy a hívő bebizonyíthassa Allah előtt, hogy önfegyelemmel és csupán lelkének „táplálásával” felül tud kerekedni a testi vágyakon.
Ramadán vagy más elnevezésben a ramazán az iszlám naptárban a kilencedik hónap neve. Az arab eredetû ramida szóból származik, amely szárazságot, hõséget jelent. Ramdán hónapban arra emlékeznek, hogy Allah kinyilatkoztatta Mohamednek akaratát. Mivel az iszlám naptár rövidebb, mint az általunk használt Gergely-naptár, így az ünnep folyamatosan vándorol, évrõl évre más idõpontra esik.
Az iszlám világ szent hónapja alatt napfelkeltétõl napnyugtáig tilos enni, inni, nemi életet élni, cigarettázni és vízipipázni. Ezeken felül tartózkodni kell a hazugságtól, a rágalmazástól, a hamis tanúskodástól, és tilos más tulajdonát megkívánni. A böjt alól mentesül, aki utazik, beteg, vagy az egészségét veszélyeztetné a szigorú megpróbáltatás. Amennyiben bizonyos ok miatt a böjt nem tartható meg, az elvesztett napokat pótolni kell, tehát a hónap elmúltával annyival több napig kell böjtölni, ahány napot elvesztegetett a hívő.
A harminc napig tartó ramadán másik lényeges eleme az elmélyülés. A hivõk naponta ellátogatnak a mecsetbe, ahol a Koránt tanulmányozzák, és ünnepi imákat mondanak. A böjt hónapjának fontos szociális szerepe is van. Napnyugta után csoportos étkezést, iftárt tartanak, ahova meghívják a családtagokat és a barátokat. A ramadán végén hatalmas közösségi lakomát rendeznek, és a szeretetük jeléül adakoznak a szegényeknek is. A ramadán mindenki számára kötelezõ, az iszlám öt alappillérének egyike.
Az iszlám kalendárium a Hold járása alapján számítja a napokat, naptáruk évközben is átalakul. A pontos dátum csak közvetlenül az esemény elõtt válik ismertté. Szemben a keresztény, a zsidó, a hindu vagy más ünnepekkel az iszlám jeles napokat nem lehet megadni évekre elõre.
A ramadán a Hidzsra-naptár 9. hónapja (a hidzsra Mohamed próféta Mekkából Medinába való áttelepülése, Kr. u. 621). A Hidzsra-naptár a Gergely-naptártól eltérően holdhónapokra osztja az évet: minden hónap az újhold napján kezdődik, így a muzulmán év több nappal rövidebb a kereszténynél. 2002-ben a ramadán november 6-án kezdődik és december 6-án ér végett, 2003-ban október 26-án kezdődik és november 24-én ér véget (ebben az évben az arab országokat megosztotta a böjti hónap kezdete: a Perzsa-öböl partján fekvő államok nagy részében, így Szaúd-Arábiában is úgy vélték, hogy a ramadán első napja október 27-ére esik, míg Egyiptomban, Jordániában és a palesztin területeken már október 26-án megkezdték a böjtöt). A böjt rendkívüli megpróbáltatás akkor, amikor a ramadán a nyári hónapokra esik, hiszen ilyenkor a muzulmán országok éghajlati sajátosságai miatt általában amúgy is szinte elviselhetetlen a hőség, valamint az év más szakainál lényegesen hosszabb a napkelte és a napnyugta közötti időtartam. Ilyen időszak a muzulmánokra legközelebb a 2010-es évek után köszönt majd be.
Ahogy a jelentős keresztény ünnepekre (karácsony, húsvét) egyből ráugranak a nagyvállalatok, és arra időzítik marketingkampányukat, úgy a Közel-Keleten sincs ez másképp a ramadán alatt. A Coca-Cola idén úgy döntött, hogy kiveszi a részét a muszlim világban folyó ünneplésből, és a ramadán idejére egyedi csomagolással rukkolt elő. A cég – hivatalos közleménye szerint – a ramadán-reklámkampánnyal a globalizálódó világban az iszlám értékek hangsúlyozását támogatja. Elsősorban Törökországban, Szaúd-Arábiában, Pakisztánban, Indonéziában, Marokkóban és Tunéziában a böjti hónap idejére az iszlám szimbólumaival (félholddal és csillaggal) díszített dobozos kólákat dob a piacra.
Tavaly a Nokia egy kifejezetten a muszlimoknak szánt készülékkel, a Nokia N73-as szériájának különleges (Ramadan Special Edition nevű) változatának – amely még tájolót is tartalmazott – a kiadását időzítette a ramadán idejére. Az idei böjti hónapra a mobilóriás azonban nem egy újabb speciális készüléket kínál az iszlám világban, hanem egy mikroszájtot (Nokia Ramadan Microsite) a Nokiát használó muszlimoknak. ingyen lehet letölteni a ramadánjellegű szolgáltatásokat, mint például a Korán teljes szövegét, a napi ötszöri imára és a ramadán étkezésekre (a böjttörő étkezés /iftár/ és a napfelkelte előtti utolsó falatozás /szuhur/) figyelmeztető hangjelzéseket, a ramadán hónapra vonatkozó szokásokat, valamint szent helyeket ábrázoló képeket. Ezenkívül olyan hasznos alkalmazásokhoz is hozzájuthatnak a hívők a Nokia mikroszájtjáról, mint a ramadánjellegű mobil háttérképernyők, mobilkészülékre SMS/MMS formájában küldhető képeslapok és csengőhangok.
Cenzúra a zenecsatornán: Az MTV Arabia, a nemzetközi zenecsatorna 2007 novemberében indult közel-keleti változata bejelentette, hogy a böjti hónap alatt nem játszik videoklippeket. A csatorna vezetője ugyanis egy hónapra száműzte a legújabb arab és nemzetközi slágereket a képernyőről, így őrizve meg a ramadán hónap szentségét és ösztönözve a családdal való több időtöltést és a lelki felfrissülést. A fiatalok körében kedvelt tévécsatorna a videoklippek helyett csak kulturális műsorokat, átejtős kandikamerás valóságshow-kat, valamint celebekről szóló híreket fog adni.
KEDVENCEM: Törökországban egyes hívők a Diet Patch nevű étvágycsökkentő tapasszal próbálják megkönnyíteni a böjtölés mindennapjait. Többen megkérdőjelezték a segédeszköz használatának szabályosságát, hiszen a ramadán célja a szegényekkel való együttérzés. A török imámok azonban nem találtak benne semmi kivetnivalót, mondván a tapasz használóit is ugyanaz a szándék vezérli, mint a fogyasztótapasz nélkül böjtölőket: a testi szükségletek kordában tartása és a testük „megfegyelmezése”. Egyébként a fogyasztótapasz – amely természetes növényi hatóanyagokat tartalmaz – összetevői a bőrön át felszívódnak, és nemcsak gyorsítják a zsírégetést, hanem csökkentik az étvágyat is.