Amint megérkeztem Tunéziába, megkerestem a legkozelebbi búvárkozpontot, bemutatkoztam, hogy hello, kati vagyok, és maradok oktober- novemberig. És merulni szeretnék sokszor-sokat. Nesh, a búvárkozpont tulajdonosa-vezetoje-fobúvárja, 30 koruli szimpi csávo. Arab, nos, és van gyereke. (legrosszabb csoport). Megismerkedtunk, én felajánlottam, hogy az én utasaim korében terjesztem majd, hogy lehet veluk merulni, o meg províziot ígért. A szlovák turisták nagy része viszont a kirándulást a tengerparton rákvororsre sulve, aztán irány a bár és az all inclusive ingyen pia- program szerint tolti. Csak pár utast kuldtem Nesh búvárkozpontjába, de ennek ellenére megbarátkoztunk. Sokat járok a hajora: napozni, pancsolni, néha merulni. Múltkor 4 delfin kozott úsztam. Szeretnék tobbszor is búvárkodni, de álltalában hulla fáradt vagyok, és jobb szeretem az ilyen koncentrácio igényes dolgokat kipihenten, full energiával csinálni. Nesh hajoja a múltkor elromlott, huh, foszezon, rengeteg turista-jelentkezo volt a a merulésre. A z egész hajomotrot ki kellett cserélni, ami rengeteg pénzbe kerul – ami sem Neshnek nem volt, sem Nesh német felesége családjának (akiknek egyébként eleguk van Nesh világmegválto bizneseibol, foleg hogy Nesh állandoan hozzájuk fordul, ha pénz kell). Kitalálta, hogy a kikotoben levo félig elsullyedt kalozhajo (olyan hajo, amit a rendorség elkobzott, de senki sem torodik már vele) motorját kiszereli- és beszereli. Nesh az egész éjszakát a vízlatt motrot lopva toltotte – így lett másnak hajokirándulás a turistáknak.
Madhia kikotojétol nem messze van 1 elsullyedt okori gogor hajo. Csomo konyvet elolvastam rola, wow, valami csoda...persze szogoruan tilos megkozelíteni...van még itt 1 második világháboruban elsullyedt hajo huszonvalahany méter mélyen- azt szeretném korbepancsolni...
Neshel merultunk, kb. 5 méterrel lehettunk mélyen, és olyen gyakorlatokat csináltunk, hogy eldobom a maszkom-megkeresem-visszateszem-kifújom a vizet belole. Ment is gond nélkul, aztán pár perccig nem lélegeztem, probáltam minnél tovább visszatartani. Az is ok volt, egyre jobb vagyok- nem hiába járatott apukám 8évig furulyára. Furulyázni már nem tudok, de a tudom az eros. Nesh a víz alatt mutatta, hogy vegyem ki a lélegeztetom, dobjam hátra, és tegyem vissza. Én kivettem- visszatartottam a levegot, erre Nesh megcsokolt. 5 méterrel a víz alatt. Erre én úgy megijedtem, meglepodtem, osszezavarodtam, hogy fellottem magam a víz felszínére (a búvár melleny úgy van kitalálva, hogy 1mozdulattal teli lehet engedni levegovel) 5 méterrel még nem veszélyes, vagyis nem annyira, de én úgy ossze voltam zavarodva, hogy a maskom félrecsuszot, a lélegeztetom persze nem tettem vissza. A fulem zugott, az ajkam nem tudtam rendesen nyitni-zárni...Nesh feljott utánnam, én kapkodtam a levegot, o meg magyarázta...hogy o nem is tudja mi utott belé, én meg...kapkodtam a levegot még pár napig.
Mikor Anna itt volt, hajokázni mentunk Neshhel meg a fiúkkal, Anna imádtam, én meg probálltam nem maradni kettesben Neshhel. Még mindig haverkodunk, még mindig nagyon tuti a dumája és retteneteseket tudunk rohogni egyutt, de mindig probálok valaki harmadikat leultetni kozénk.
Múltkor pár napos infoútra jott az utazási iroda pár alkalmazottja, akiket egész nap korbe kellett hogy ugráljak. Esti programnak Mahdia megtekintése volt kitalálva. Csak párnak akarozott a csoportbol, a tobbiek aludtak. Recepcion találkoztam Neshhel, mondtam, hogy várost megyunk nézni- erre o, hogy elvisz minket...beultetett minket az utott kopott jeepjébe, és korbevitt minket. A csajok lélegzete elállt Nesh sharmjátol...én meg még mindig egy magyar-turabakancsos hosrol álmodom, aki nem zuhanyzik napokig, szoros, és megváltja majd a világot...
Madhia kikotojétol nem messze van 1 elsullyedt okori gogor hajo. Csomo konyvet elolvastam rola, wow, valami csoda...persze szogoruan tilos megkozelíteni...van még itt 1 második világháboruban elsullyedt hajo huszonvalahany méter mélyen- azt szeretném korbepancsolni...
Neshel merultunk, kb. 5 méterrel lehettunk mélyen, és olyen gyakorlatokat csináltunk, hogy eldobom a maszkom-megkeresem-visszateszem-kifújom a vizet belole. Ment is gond nélkul, aztán pár perccig nem lélegeztem, probáltam minnél tovább visszatartani. Az is ok volt, egyre jobb vagyok- nem hiába járatott apukám 8évig furulyára. Furulyázni már nem tudok, de a tudom az eros. Nesh a víz alatt mutatta, hogy vegyem ki a lélegeztetom, dobjam hátra, és tegyem vissza. Én kivettem- visszatartottam a levegot, erre Nesh megcsokolt. 5 méterrel a víz alatt. Erre én úgy megijedtem, meglepodtem, osszezavarodtam, hogy fellottem magam a víz felszínére (a búvár melleny úgy van kitalálva, hogy 1mozdulattal teli lehet engedni levegovel) 5 méterrel még nem veszélyes, vagyis nem annyira, de én úgy ossze voltam zavarodva, hogy a maskom félrecsuszot, a lélegeztetom persze nem tettem vissza. A fulem zugott, az ajkam nem tudtam rendesen nyitni-zárni...Nesh feljott utánnam, én kapkodtam a levegot, o meg magyarázta...hogy o nem is tudja mi utott belé, én meg...kapkodtam a levegot még pár napig.
Mikor Anna itt volt, hajokázni mentunk Neshhel meg a fiúkkal, Anna imádtam, én meg probálltam nem maradni kettesben Neshhel. Még mindig haverkodunk, még mindig nagyon tuti a dumája és retteneteseket tudunk rohogni egyutt, de mindig probálok valaki harmadikat leultetni kozénk.
Múltkor pár napos infoútra jott az utazási iroda pár alkalmazottja, akiket egész nap korbe kellett hogy ugráljak. Esti programnak Mahdia megtekintése volt kitalálva. Csak párnak akarozott a csoportbol, a tobbiek aludtak. Recepcion találkoztam Neshhel, mondtam, hogy várost megyunk nézni- erre o, hogy elvisz minket...beultetett minket az utott kopott jeepjébe, és korbevitt minket. A csajok lélegzete elállt Nesh sharmjátol...én meg még mindig egy magyar-turabakancsos hosrol álmodom, aki nem zuhanyzik napokig, szoros, és megváltja majd a világot...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése