2. uzenet

Tegnap elütöttem 1 teknősbékát. Huh. Éreztem ahogy roppanik a páncélja. úton hazafelé – na, akkor most vagy én és a szamár szállitó, vagy a teknőc…
imádok itt vezetni, sosem tudom hogy hány sávos az út, és ha csak 2 – abból itt 4 – eset csinálnak. Eltévedtem Antáliában- kanyarogtam vissza az Atatürk útra – itt minden főutca róla van elnevezve…a pirosnál a mellettem levő kocsiban 1 fiatal fiú ült, és odaszóltam neki hogy beszélsz-e angolul? – de abban a percben lett sárga – és itt mindenki sárgára indul…a következő pirosnál mellém állt és mondja hogy :
- Na.
- hogy jutok el az Atatürk útra? Kérdezem
- látod ott azt a kávézót? mutatott oldalra. Ha megállsz velem 1 kávéra odavezetlek. – mondta tökéletes angollal – ami az én spagetti englishez szokott fülemnek éleg meglepő volt.
- huh, ilyen drága az útbaigazitás?
- én fizetek
- nem a kávé árára gondoltam.
Na, igy ismertem meg Hakant, 3o éves ügyvéd fiút. Aki egyáltalán nem biztos, hogy az…itt minden kigyúrt testű szépfiú mérnöknek, vagy minimum orvosnak mondja magát. Elvezetett az Atatürk útra, de a számom nem adtam meg…
***
Múlt héten fenn dolgoztam Antáliában – ami kb. annyira van innét, mint Pozsonytól Budapest. Klimás iroda, a managementben csupa férfi, de a asszisztens török lányok iroda-viselete …hm, olyan mint mikor mi kivetkőzünk a magyar buliba. Volcan beköltöztetett az irodájába, mert „igy egyszerűbb lesz az együttműködés”. Az első nap sir csendben ültünk egymással szemben, másnap már nem igazán birtam…sok sok adat, és már az első nap észrevettem, hogy Fenerbahse sál van a polcán. – a Fenerbahsenak drukkolsz? - Te ismered?…igen, ott vagyok az összes meccses…Innentől kezdve Katinak szólitott és nem miss D.nak, Aztán magyarázom, hogy nem vagyok foci-fan, csak 1 hetilapnak dolgozom és volt 1 irásom a futball hulligánokról, és megismerkedtem valakivel, aki mesélet a török csapatok körüli őrületről. Innentől kezdve Volcannak be nem állt a szája. Térképet vett elő azon mutogatta, hogy melyik stadion hol van, milyen lehetetlen helyzetekből lett győztes a csapat, és amilyen szenvedéllyel beszélt a csapatáról – iszonyatosan tetszett. Ezután aznap nem is dolgoztunk többet, meséltem neki a DACról, meg az alig létező magyar- szlovák fociról. Másnap Volcan Fenerbahsce sálat hozott nekem, az ebédszünetet 2 órásra húztuk, és beszéltünk fociról, török moszlimokról, sexturizmusról… este munka után még megálltunk vacsorázni. Kiszállitott 1 plaza mellett- h itt eszünk. – haho, honey, én török kultúrát jöttem ide megismerni… vigyél valamilyen izig-vérig helyi étterembe. És vitt: volt raki, csomó definiálhatatlan finomság, földön ültünk és kézzrl adtünk. Aztán valamit iszonyatosan magyarázni kezdtem neki, mire ő félbeszakitott:
- You are so sweet.
- And you are so married. Vágtam vissza.
Volcan ákár milyen mézes-mázosnak mutatja magát, tudom, hogy akkor próbal majd át és megkúrni, amikor azt hiszi, hogy a legkevésvbé figyelelek oda. Volt 1 közös biznisunk, és megegyeztünk, hogy mindketten 1o – 1o százalékot viszunk. Ledumáltuk az egészet „you can trust me Kati” – „oh, eszemben sincs” – mondom vissza. Másnap az irodába menet megkérdeztem a recepciós fiúktól, hogy hogy vannak a számok törökül. A fiúk leirták 1 től 2o ig. délben csörög Volcan mobilja, és egész végig 12 – őt mond…olala, Vocan - honey, mi ez? Mi ez? Csendes hiszti egész napon keresztül, és 15 öt kaptam…
***
A munkám: ide engem kordinátornak küldtek. De hogy kit és mit is kéne kordinálnom, azt még mindig nem tudom. Itt van Anna, az 5o körüli szlovák nő, aki… teszil szoknyában végigidegeskedi az egész napot. Nonstop beszél…utálja a férfiakat, tavaly vált el, és a pénteki departure adataid már kedden akarja, és reggel tudnia kell, hogy mi a feladata az egész napra. Juj juj sweetheart, de hát hiába magyarázom hogy turizmus, itt minden pillanatban változik minden…olala…itt van Bulent, aki pont 1o évvel idősebb nálam, jófej török csávó, csak valahogy nem megy még nekem ez a főnökösdi. Pár napja Bulenttel voltunk kinn. (Volcan küldte rám, hogy viselje gondom, mert egyszer mikor felhivott és kérdezte hogy vagyok-hol vagyok mondtam hogy – emty hotel room) na, Bulent jött, elmentünk vizipipázni, hiába magyarázom, hogy Honey, én pár arab országot végigjártam, a pádláson 2 félméteres van otthon, nekem ez nem exotikum… dumáltunk munkáról, turizmusról, kérdezte merre jártam, és egyszer csak a semmiből
-Katarina, mi a különbség körülmetélt férfival és nem körülmetélt férfival hálni?
- sorry? Hápogok…think this is the question what a proper lady would never ever answer…
És aztán kezdte a történetét a német nőjéről –aki még nem volt körülmetélt férfival meg a sengeni útlevél álomról, én meg kerek szemekkel figyeltem minden szavát, hogy a szexturizmusról szóló cikkem minnél autentikusabb legyen.
***
Csokibarnára sütettem magam – csikok nélkül, minden reggel úszni járok és 8 után csak gyümölcsöt eszem. Kezdem megszeretni Alanyát, már tudom hol keverik a legjobb sex on the beach-et és egyre több ismerős száma van a telefononban. „adaptation is not your problem” mondta Volcan, és válóban: big girl in a big world. Magdival képesek vagyunk órák hosszat a hellén kultúráról beszélni, és én annyira nagyon nagyon örülök hogy ő VAN… Megismerkedtem szlovák fiúkkal a reptéren. Késett Pozsonyból a gép, és együtt szidtuk a rendszert… itt van Peter, aki annak az irodának dolgozik akiknek tavaly én Tunéziában, és ugyanabban a pozicióban. Bemutatkoztam… és hogy ő emlékszik rám 1 céges akcióról, még a számom is megadtam neki valamikor régen Pozsonyban, de az sms-ére már nem válaszoltam. Upppps. Magdi magyar ismerőseivel kezdtem el lógni – Andival, aki 24, végigvedeli az éjszakát, és a végére mindig összeszed valamilyen pincér-szépfiút. Az egyik estére megszerveztem 1 cseh-szlovák találkozót: vagyunk itt egypáran, mindenki ismert pár embert, és összehoztam őket. Csupa férfi, különböző szektorban, különböző pozicióban. 1 nagyon cool, nagyon trendi bárban ültünk le. Jókat dumáltunk török kultúráról, otthoni politikai helyzetről, itteni EU-s csatlakozásról. Még élveztem is, hogy ennyi férfi csak rám figyel. Egyszer csak – a Pokerfacera- felmászott a bárpultra 4-5 német csaj, és elkezdtek a rúdnál táncolni… na, innentől megáll a tudomány, megáll az ész, 1 épkézláb gondolat sem…, és egyszerűen észre sem vettek. Elemi ösztön. Hm. A csajok aztán vetkőzni kezdtek – akkor még kicsit csodálkoztam, hogy akkor ez most was ist das – de ez itt Ibiza a négyzeten… na, felpakoltam, aztán az egyik nagy nehezen elkisért a taxiig… De van ilyen forditott is: ahol fiúk táncolnak. Andi imádja ezeket a clubokat…kulturális élmény – az biztos…de még mindig jobb, mint az üres hotelszoba…
***
És a végére még 1 gyöngyszem: a turistáknak érkezés után Anna adja az információkat a hotelekben. Egyik nap valahol elbambult és én mentem helyette. Csak 2 turista volt… leültünk, hallottam, hogy valamilyen iszonyatos szlovák tudással próbálkoznak, rögtön kérdeztem, hogy honnét vannak. Dunaszerdahelyről. Olala… beszélgettünk kicsit. A csávónak Audija van, zselézett haja és DAC drukker…és egyszer csak megkérdezi:
- Mir üvöltenek olyan korán a templombú?
***

Alanya, felfujhato krokodil, muanyag Disney Land

Megérkeztem. Alanyába. A várost az akhajok alapitották a trójai háború után – Herodotos szerint. 15o ezres nagyváros, nyáron a turista szezon alatt 3oo ezres. Hm hm, az én izlésemnek ez nagyon turista, műanyag, mesterkélt Disney Land, de itt vagyok pár hónapig, találok én itt jó dolgokat.
Mint pl. a felfújható krokodil. Pár nap után végre sikerült kiharcolnom hogy legyen már szobám, és ne egyik helyről küldjenek a másikra – ahol sosem tudták hogy érkezem és szállást akarok...megkaptam a szobám. Belváros - annyira belváros mintha a Ráday utcában laknék, vagy mint valahol a Mihály kapu körül. Tenger pontosan 1,5 percnyire a szobámtól és a szomszédban 1 marokói fiúval. Hm hm, még nem beszéltünk, csak odaköszöntött mikor látta, hogy kulcsom van az ő szobája mellett. Majd 1 nagyon magányos pillanatban átkopogok, hogy – Kati vagyok a szomszedból, és parle francais avec moa...
A hotelem körüli kis boltokban megálltam, és bemutatkoztam, hogy itt leszek a szezon végéig, és „No turist price please…” és valóban nagyon keveset fizettem. Az egyik reggel – mert korán kelek, későn fekszem, hogy tömör legyen a napom és 1 szabad percem sem legyen egyedül érezni magam – megálltam felfújható krokodilt venni. Olala. Kiválasztottam az egyiket, hogy viszem, de erre megláttam 1 rózsaszinű bálnát, hm hm, na akkor melyik legyen. Ki akartam fizetni a krokodilt, és az eladó fiú odaadta a bálnát is, sőt még egy felfújható matracot I LOVE TURKEY felirattal. Azért adja, mondja, hogy érezzem a török vendégszeretetet, és az egész szezon alatt az ő boltjába járjak.
Munkám: klasszikus történet, otthon leigérik a csillagokat az égről, és mikor kijövök, a valóság teljesen más. Az egész szombatot az irodában töltöttem, és próbáltam kordinálni a dolgokat, airől nem sok sejtésem volt…a főnököm – partnerem Volcan. Azt hittem, hogy olyan Hatem szerű hülyegyerek lesz majd… de egy teljesen ok, európai normákhoz hasonlitva is értelmes férfi. Normális konverzáció, normális forma… pár arab főnök után kellemes meglepetés. Volcan jófej, kb 35, és 2 kislány képé van a mobil kijelzőn. Van szolgálati mobilom, és SIM kártyát a tavalyi lánytól örököltem, aki ugyanazt csinálta, amit az idén én fogok. A SIMről nem törölte ki az smseit, és amint elmentettem Volcan számát, at inboxban megtaláltam pár egymásnak irt smsüket. „tasting your body”… meg hasonlók.
Az irodai munkát nagyon gyorsan meguntam. Beszóltam az irodába, hogy – home office. És kivittem a laptopom a tengerpartra, és sütettem a hasam a sok adat mellett. Pár nap után az lett a feladatom, hogy a legmegfelelőbb kirándulásokat válasszam ki a turistáimnak. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy elmegyek 8 hajóútra, ahol mindenki körülöttem forog, kiválasztok 1et, a 8 teljesen egyforma közül, mire Volcan mondja…fülvakarás, oh oh, nem tetszett az a mási jobban? – mert az az unokatestvéé. És magyarázza, hogy muszáj azt választanunk, mert az árat is lejjebb tudjuk nyomni… aztán marad, amit ő mond. A hajóutakat még élvezem is. Absolváltam 8 habdiskót… na, én nagyon egyszerű leánka vagyok, de azért a habdiskó… az még nekem is sok.
A quadot jobban szerettem. Egész napos túra egy nemzeti parkban, hegyes vidék, meredek utak, sár, kavicsok, wow, annyira élveztem. Egy török fiút kaptam guidnak, megmutatta az eldugott vizeséseket, fürödtünk egy meseszép tóban, aminek a partja telis tele volt teknősbékával…hm, kellemes munka… jövő héten jön a hammam, a török fürdő, alig várom hogy kényesztetsék a testem…

Alanya party város. Iszonyatosan az. Tegnap az egyik hotel recepcióján vártam, mikor megérkezett 3 német lány. Be voltak szivva, kegyetlenül. Az egyik, max. 16 lehetett, elkapta a recepciós fiú nyakkendőjét, szájon csókolta és mondta, hogy azért jött Törökországba, hogy megszabaduljon a szüzességétől. A recepciós fiú megszokta már az ilyen szitukat, profin kezelte, odaadta nekik a kulcsot és „hope you will find what you are searching for” – ral lereagálta. Pár nap múlva a kiscsajt „I didi it” feliratú pólóban láttam…
Van kocsim. Fiat albea. Szürke gyönyörűség. Imádom. Itt mindenki úgy vezet, mint én, hogy az utolsó pillanatban vált irányt...úgyhogy nem lógok ki. Megkaptam a kocsit, Bulent mellém ült, és totál nyugodtan, higgadtan mesélt a török szokásokról. Mikor már nagyon búgott a motor, én meg nagyon belefeledkeztem a storyja hallgatásába, akkor odaszólt, hogy What about to change...és én betettem az 5öst. Jó lesz ez, szeretni fogom...az egyik éjszaka már vagy 1o perce haladtunk, mire odaszól, hogy a szembe sávban mész...oh, azt hittem 2 sávos...
Atikám, körbe néztem az autókölcsönzőknél, kapok céges kedvezményt. Ok –s áraik vannak. Vagyis olcsóbb, mint otthon. Van piros Ferrari is – visszük majd azt, és szombat éjjel miniruhában és ugyanolyan szinű magassarkúban, lehúzott ablakokból fog üvölteni a Ted fel a kezedet...hm?
A belvárosban, és a városok között Dolmus jár. Olyan busz, aminek nincs megállója, nem létezik menetrend, csak ha meglátom, leintem, megáll, és 1 liráért elvisz majdnem bárhová. Az első nap még kerestem a buszmegállót, és leszólitottam 1 török fiút, hogy hol találom. Elmagyarázta a rendszert, és beavatott: „Alanya is a sin city, never talk to men”
A sexturizmus itt működik, magas fokon. Megérkezett 1 csoportom, csak pár turista, másnap megálltam náluk alap infokat adni, beszélgettünk ki honnét van, és mikor mondtam hogy Somorjáról az egyik nő teljesen elfehéredett, hogy ő is. És ismer engem. Azóta jár utánam, hogy bizik bennem, ne szóljak otthon senkinek, mert ő azt mondta hogy szolgálati útra megy…várta őt itt 1 baywatch testű selyemfiú…
Az egyik este a Tiffanyban voltam Bulenttel. Csupa luxushotellel dolgozunk, és Volcan nem győzi ismételni, hogy mennyire fontosak a jó kapcsolatok. Vagyis ott is van 1 unokatestvére, és hadd legyen neki is jó biznise. ha valakinek az én vendégeim közül vásárolhatnékja akad – az alanyai Tiffanyt kell ajánlani. Több emeletes őrület, egy török szépfiú fogadott, hogy körbevezetett… záróra után voltunk és rajtunk kívül nem sokan voltak. A csávó mutogatta az ékszereket, meg magyarázott, én meg próbálgattam őket. Wow. Valami mese. A fiú mondta, hogy sok szlovák és cseh lány dolgozik a boltban, és rögtön kérdeztem, hogy magyar nem? – de, Magdi. Elkértem a fiútól a számát és este irtam neki sms t, hogy itt vagyok, ki vagyok és hogy szivesen találkoznék vele. Visszairt, hogy szivesen. A belvárosban találkoztunk, rögtön megismert, - te nem vagy rokona a Marcsinak? Oh, a hugom. Wow, ők ketten 2 szezont nyomtak le, és emlékszem pár közös storyra is, Marcsi még az utazásom előtt mondta, hogy megkeresi Magdi számát, csak valahogy elfeledkeztünk róla, pedig mondta, hogy mi ketten biztos jól kijönnénk. És valóban. Hajnalig beszélgettünk, imádtam, micsoda nő… Magdi 3o éves, az egyetem után valamilyen jól fizető pesti irodai munkája volt, de nem birta. Összepakolt, és elment 1 hátizsákkal Tanzániába. Még a reptéren beleszeretett 1 Közép Afrikai fiúba, na és onnantól kezdve csupa kaland az élete. 5. éve él itt Alanyában a török pasijával.
Drágáim, minden otthonról jött hirnek nagyon nagyon örülök, Marika, wow, az én cikkem a Juventuson…biztos? el sem hiszem…Anna, jó lesz ez a nyár nekünk…Zsolti, azért 1 sms-sel nem intézel el az egész szezonra…Attila, örülök ha jössz…
Irjatok, szeressetek